A tengerparti növényzet
A gyakori fákat, amelyeket a tengerpart közelében lehet látni, strandi vagy Aleppo erdei fenyõket, sokszor olasz fenyõnek neveznek. Az igazi olasz fenyõk, amelyeken ízletes magok nõnek, ehhez képest ritkák a szigeten. Az erdei fenyõerdõkben lévõ törpefa, fa pusztából áll, amely õsszel és télen pirosasan virágzik és több mint 2 méter magasra nõ. A Mastixcserjékbõl mindenekelõtt piros, késõbb fekete bogyós, rozmaringból alacsony cserjéjû világoskék vagy fehér virágúak vannak jelen. A rozmaringágaknak tövisük van, amelyek a fenyõtûre emlékeztetnek. Ha valaki szétmorzsolja az ujjai között, aromás illatot érezhet. A konyhában sültekhez rozmaringot használva, különös ízt kaphatunk.
Mint törpefa, az erdei fenyõerdõkben elõtûnnek a sárgán virágzó, tüskés borókabokrok és -egyes helyeken- az eperfák is.
Mint törpefa, az erdei fenyõerdõkben elõtûnnek a sárgán virágzó, tüskés borókabokrok és -egyes helyeken- az eperfák is.
Az erdõk világos részeiben, többszörösen nõ az úgynevezett pampafû.
Vágófûnek is nevezik - és ezt jó okból: aki mászás közben a hegyoldalon a vágófûben kapaszkodik, könnyen megsebesülhet. Másrészrõl: pihenésképpen nagyobb vágófû csomókra leülhetnek, mint egy kényelmes fotelba. Ez a fû több hegyoldalt borít, kecskék és birkák tápláléka.
Vágófûnek is nevezik - és ezt jó okból: aki mászás közben a hegyoldalon a vágófûben kapaszkodik, könnyen megsebesülhet. Másrészrõl: pihenésképpen nagyobb vágófû csomókra leülhetnek, mint egy kényelmes fotelba. Ez a fû több hegyoldalt borít, kecskék és birkák tápláléka.
