Mallorca már sok idõvel azelõtt, mielõtt a Baleárokat görög és szicíliai írások-ban elõször említik és ez által okiratilag a történelembe beléptek, lakott terület volt. A leletek Krisztus elõtt a 6. évezredre mutatnak, amelyben valószínû,hogy települõ csoportok , a mai Franciaország részérõl jöttek a szigetre. Eredetileg a barlangkultúrát követte az úgynevezett Talaiot kultúra, melynek elnevezése a kerek õrtorony (arabul, mint mallorcaiul: Talaia) terméskõ építésébõl ered, amely még a római idõig, a Baleárokon települõ formának tûnt. Mivel a tetõk fala és támasz szerkezete egymásra rétegekbe rakva, sziklatönkökbõl állt, a késõbbi évszázadokban, a lakosságnak ház és templom építéséhez való anyag-tartalékként szolgáltak. Ez mutat arra, hogy Mallorcan ugyan több mint 200 Talaiot falu maradványokat találtak, de mégis csak a Capocorp Velli Talaiotsok Llucmajor és Cala Pi közt, Ses Paisses Artánál és Son Fornes Montuirinél, mint említésre méltó maradványok maradtak meg, amelyek egy falu struktúráját mutatják fel.