Mallorca-ról általában

Rel Páratartalom: 79%
Szél: ÉK 15 km/h
Látástávolság: 9000m
Légnyomás: 1012.9 mb

Rel Páratartalom: 79%
Szél: Szélcsend
Látástávolság: 9000m
Légnyomás: 1010.8 mb

A mandulafák január közepétõl virágoznak, fehéren vagy rózsaszínûen és szeptemberben gyümölcsöket teremnek, amelyek két héjban védve vannak.

Hogy sikeresen a mandulamaghoz jussunk, az elsõ héjat el kell távolítanunk és utána a kemény, második héjat össze kell törnünk.
Gyárakban ezt gépekkel csinálják.
A mandulahéjak olyan nagy mennyiségben ellepték Mallorcát, hogy egykor megérte, egy erõmuvet építeni, kizárólag mandulahéjjal fûteni.
Mai napig vannak Mallorcán még kályhák, tûzhelyek, amelyek speciálisan a mandulahéjjal való fûtésre alkalmasak.

Rel Páratartalom: 74%
Szél: ÉÉNY 2 km/h
Látástávolság: > 10000m
Légnyomás: 1012.9 mb

Rel Páratartalom: 45%
Szél: ÉÉK 6 km/h
Látástávolság: > 10000m
Légnyomás: 1014.9 mb

Igazi nyári idő várható,egy felhő se lesz az égen.Igazi strandolós idő várható.Napi átlag hőmérséklet 27-30^oC közt alakul.

Rel Páratartalom: 58%
Szél: ÉK 13 km/h
Látástávolság: > 10000m
Légnyomás: 1019.0 mb

További időjárás előrejelzések

Tavaly a neckermannal mentem ki Mallorcára és a területi képviselőnél fizettünk be 1 pár túrára..Nagyon jó volt :)én élveztem, szerintem legközelebb is a neckermannal megy ki, mivel ár/szolgáltatás arányába az egyik legjobbak közé tartozik...legalábbis szerintem.

Egy felejthetetlen kirándulás Mallorca vadregényes hegyvidékében és tengervilágában. Busszal utazunk a Tramuntana hegység szerpentines párkányútjain egészen a fenséges La Calobra kanyonig. Séta ill. fürdési lehetőség különleges környezetben a kanyon lábánál, ahol a Parreis folyó vadregényes szurdokvölgyből a nyílt tengerbe ömlik. Innen hajó út vezet a romantikus sziklás hegyvonulat mentén Puerto Soller festői kagyló alakú kikötőjébe. Busszal tovább panorámás úton hegyi falvak (Deia) mentén, fotószünet egy tengeri kilátónál, Valdemossa - Mallorca legszebb hegyi műemlékvárosa (zegzugos utcák, templomok, paloták).

2007. április 25.-én adták át Spanyolország legújabb metróvonalát, a mallorcai metrót, mely két év alatt, 120 millió Euróért készült el. A mallorcai metró a mallorcai egyetem Campusát köti össze Palma de Mallorca városközpontjával, ahol a metro a solleri vasúthoz is csatlakozik. A szerelvények 13 percenként közlekednek, a 8,5 kilométeres metróvonalnak 9 állomása van. A metró az állomások között a 90 km/h-ás sebességet is eléri. Az illetékesek évi 3 millió utasra számítanak. 

Rel Páratartalom: 61%
Szél: Szélcsend
Látástávolság: > 10000m
Légnyomás: 1020.0 mb

Kellemes, nem túl meleg, de napod idő várható mára :).

További időjárás előrejelzések

 Változó évek és majdnem a teljes fennállott szõlõvesszõ megsemmisülése után, sikerült a Mallorcai mezõgazdaságnak, a 19. század végén átállni a mandulafák ültetésére és a gyümölcs-és olívatermés termelésére. A gazdasági felépüléssel lassan elkezdõdött a turizmus, elsõsorban belföldrõl, Nagy Britanniából, de más országokból is látogattak a szigetre.

Miután az elsõ világháború szinte alig hagyott nyomokat Mallorcan, eltekintve a szép nyereményektõl, amelyek a mallorcai Juan Marchnak háborúvezetõ hatalmakkal való üzletelésekbõl jutott, megszakították a polgárháborút és az ezt követõ 2. világháború a sziget fejlõdését készítette elõ. Mallorca a polgárháború idején túlnyomóan Franco mellett állt, melynek katonai akciói nagy részben Juan March által lettek finanszírozva. Republikánosok és fasiszták közti harcok viszonylag rövid idõre bukkantak fel, viszont számos pusztításokat és áldozatokat követeltek. A német-olasz szövetség szimpátiája, ugyanakkor Spanyolország hivatalos semlegessége is, Mallorcanak a második világháborúban egy kis mellékszerepet jelentett. A sziget, a háborús cselekedetektõl továbbra is érintetlen maradt.
A Franco korszak egyik jele a társadalom és az állam szigorú igazítása volt a Madridi hatalomnak. Regionális érdekek és törekvések el lettek nyomva. Ehhez hozzátartoztak a kasztíliaitól (Castellano a hivatalos nemzeti nyelv) eltérõ regionális nyelvek. Mallorcanak ez a Mallorcai nyelv eltávolítását jelentette, a katalán spanyol elfajzását (Barcelonai részen), amely 1229, I. Jaume hódításával a szigeten elterjedt és utána külön tovább fejlõdött a nyilvános életen kívül.
Mivel a turizmus fellendülése az utolsó 15 évben a Franco korszakot követte, Mallorca független nyelve és az ezen alapuló kultúra, számos látogató által sok ideig szinte észlelve sem lett. Sot inkább a Baleárok nyelvileg is úgy tûntek, mintha Spanyolország integrált részéhez tartoztak volna. Egy másik szemszög a turizmusi kiterjedés feltevésére vonatkozik: a fasisztikus diktatúrai uralom stabilitása a külföldi tõke befektetési készségét segítette elõ a mallorcai jövedelmi tárgyakban.
1975-ben Franco halála után és a demokráciába való átmenet (a szociáldemokrata évek után, 1996 óta tartózkodóan vezetett) a monarchia alkotmánya alatt sem változtatott semmit az egyszer megkezdett, kiterjedõ idegenforgalmi politika útján. Ellenkezõleg a szövetséges államforma, új politikai állandósításával, Mallorcan, nagy érdeklõdéssel hatott a turisztikailag orientált ingatlan- és építõiparra.
1983-ban a Baleárok elértek, mint azelõtt Spanyolország más régiói, egy autonom állapotot. A vidéki kormány azóta járandóságot birtokol, amelyekkel a saját Baleári igazgatási szervek 1349 óta nem rendelkeztek.
A Mallorcai nyelvjárás ma Mallorcan a Castellanoi, irodalmi spanyol elott hivatalosan az első nyelv és például a hivatalokban is a valóságos spanyolt kiszorította. Az iskolákban a Mallorcai és a Katalán nyelv is oktatva van.

 Az 1571-i Lepantoi tengeri ütközettel, amikor az európai államok szövetségei kiküzdötték a gyõzelmet a török hajóhad ellen, sikerült lecsökkenteniük a kalózkodást és a tengeri beavatkozásokat, habár még rejtett fenyegetésekkel számolniuk kellett. Ezek a 19. században tûntek el teljesen.

Ugyanakkor Mallorca (Amerika felfedezése után, a stratégiai és gazdasági fõérdekek elraktározása a Földközi-tenger területérõl az Atlantikra és az új nyugati gyarmatokra) a világpolitikai események pereme felé indult. Habár a spanyol örökösödési háború (V. Philipp Bourbone Mallorcan elnyerte a sziget vezetését) összefüggésével (1701-1713) még egyszer lázongás keletkezett, ezután nem következtek be más fontos változások. Ellenben Menorca, a szomszéd sziget, az elkövetkezendõ 100 évben többször (angol és francia) tulajdonosokat váltott és elõször 1802-ben adták végleg Spanyolországnak.
Mallorcan mégsem következett be újból a korábbi átélt gazdasági virágzás. Járványok, belsõ politikai vitatkozások, országból való menekülések és más okok megakadályozták a folyamatos gazdasági fejlõdést. Mallorca vitorlás hajói, úgy mint azelõtt megtalálhatóak voltak a világtengeren, sõt 1833-tól már rendszeresen a Barcelona és Palma közti útvonalon. A gõzhajói utazás megjelenésével Mallorca elvesztette az egyetlen tengeri munkaterületét.

 A 15. század vége felé a történelmi események Mallorcanak újból hátrányt jelentettek. A törökök elérték az uraságot a keleti Földközi-tenger felett, hatást gyakoroltak a keleti kereskedelem hanyatlására és még Észak Afrika területeire is letelepedtek. Innen vonták be kalózokkal a nyugati Földközi-tenger kereskedelmi útjait. V. Habsburgi Károly sikertelen próbálkozása után (I. Spanyolországi Károly 1469-i házassága összekötötte Aragon királyságát a Baleárokkal és a Kasztíliaiakkal) hogy a törököket nyílt tengeri csatával legyõzze, inkább felemelte õket egy háborítatlan tengeri hatalommá és a 16. század közepén kirabolták a Földközi-tenger országainak városait. Mallorcat sem kímélték. Több helységet, mint például Andratxot, Alcúdiat, Pollencat és Sollert is a kalózok raboltak ki.

A törökök Mallorca öbleit és barlangjait búvóhelyként használták további próbálkozásokhoz. A "török idõbõl" származnak a sziget körül található õrtornyok és védõtornyok (Talaias) is.

 II. Jaume utódja, 1324-ben halt meg 13 év uralom után és a testvére fia III. Jaume néven vette kezébe Mallorca sorsát. A sziget tengerhajózást és kereskedelmen alapuló gazdasági fejlõdést ért el. A régi, örökségbol eredõ problémák azonban nem lettek megoldva. Az Aragoni IV. Pedro igényt tartott Mallorca koronájára, 1343-ban Pegueranal partra szállt és legyõzte a Mallorcai csapatokat. A király elmenekült a francia tartományára és bosszút tervezett. Eladta a Montpellier régiót a francia királynak és a bevétellel egy hadsereget készített fel, hogy visszatérhessen Mallorcara. Elõször sikerrel járt, de a szigetet nem tudta megtartani, ugyanis a Llucmajori elvesztett csatában III. Jaume elesett. Az özvegyének és a gyerekeinek a Bellveri vár állami börtönként szolgált. Mallorca elvesztette az alig évtizedeken át tartó függetlenségét és az 1975-i szárazföld demokratizálásáig kellett magát gyámság alá helyeznie. Az autónomia elvesztésével, a lakosság az Aragoni új uralommal szemben adó kötelessé vált. Ez mindig lázongáshoz vezetett.
Az alattvalók és a sziget fõúri rendje között is véres viták keletkeztek. De mégis folytatódott, a már III. Jaume király uralkodása alatt kezdõdõ Mallorca elõre haladása és így a város a nyugati Földközi-tenger legfontosabb kereskedelmi központjává vált. Így alakult meg, kb. a 15. században a Sa Llotja kereskedelmi tõzsde, amely egy gótikus templomi hajóhoz hasonlított.

Rel Páratartalom: 34%
Szél: ÉÉK 19 km/h, 43 km/h gusts
Látástávolság: > 10000m
Légnyomás: 1011.9 mb

Kissé szeles lesz az idő de nem vészes :)

További időjárás előrejelzések

 Miután az összeválogatott keresztény hadsereg 1229 végén, visszahódította Mallorcat, az iszlám "pogányok" eluzése következett. Az utolsó nyugatgót bástya Asturiaban, a Biskaya partnál, a Reconquista (arab elleni harcok) kiindulópontja volt, amely elsõsorban észak Spanyolországot (Galíciát, Leont, Navarrat, Kasztíliát, Aragont és Katalóniát) szabadította fel a berber uralom alól. A 13. század elején, Barcelona, Tarra-gona, Zaragoza területén Aregón és Katalónia egyesült királysága már létezett, amelyhez a mai Franciaország területein lévõ tartományok (Montpellier, Rousillon, Provence) tartoztak. A partok és a kereskedelmi hajók veszélyes fenyegetése, amelyeket a Mallorcan mûködõ arab kalózok folytattak, az akkori I. Jaume királynak egy további ellenséges inváziót jelentettek, (ezelõtti próbálkozások sikertelenül végzõdtek) amely ugyanakkor keresztes háborút kívánt.

Karthágó hanyatlásával egy hatalmi vákuum fejlõdött ki, amely egy rendkívüli csoporthoz sem csatlakoztatta a Mallorcaiakat és így kalózoknak használták õket.

Ez a haszonhajtó tevékenység a római kereskedõ hajókat sem hagyta bántat-lanul, ami a bosszús rómaiakat dühbe hozta és ez végül Krisztus elõtt 123-ban, a Baleárok elfoglalásához vezetett. Ezzel egy több mint 500 éves békés kor-szak kezdõdött, római igazgatás alatt. Harci veteránok és számûzöttek vándo-roltak be Rómából és egész Olaszország területérõl. Pollenciat (ma: Alcudia), Incat és Palmat megalapították,egy összekötõ hadút-még mindig a sziget fõközlekedési útvonala-épült fel és így egy virágzó export gazdaság fejlõdött ki.
A saját olívafákból nyert olajak, agyagedények és kerámiák kerültek a külföldi piacokra. Az új idõszámítás szerinti elsõ évszázadokban, a Baleárokon is kialakult a kereszténység. A még mindig megközelíthetõ San Marti barlang (Las Gaviotasnál) a korai keresztényi gyülekezetnek menedékhelyként szolgált az üldözés elõl, amíg a kereszténység ki nem bontakozott.

Habár Menorcat és Ibizat a fõniciaiak (punok vagy karthágóiak - mai Tunézia) amelyek abban az idõben a nyugati Földközi-tengert uralták, már Krisztus elõtt a 7. században elfoglalták, Mallorcat mégis megkímélték.
Mindazonáltal a Mallorcaiak parittyásként dolgoztak a karthágói uraságnak. Mivel a Baleárokon ez a munka gyerekkortól gyakorolva volt, a fiatal férfiak kitartóan dolgoztak. Sõt, még a szigetcsoport elnevezése is hihetõen a lakosság parittya mûvészetére mutat vissza (görögül: ballein = dobni). A parittyások nemcsak a punok oldalán harcoltak, Hamilkar és Hannibal uralkodása alatt, hanem a végén a római Scipios csapathoz is csatlakoztak, akik elfoglalták és szétrombolták Karthágót. A Palmai Almudaina palotánál, a parkban lévõ parittyás álló képe az ókori hostettekre emlékeztet.

Mallorca már sok idõvel azelõtt, mielõtt a Baleárokat görög és szicíliai írások-ban elõször említik és ez által okiratilag a történelembe beléptek, lakott terület volt. A leletek Krisztus elõtt a 6. évezredre mutatnak, amelyben valószínû,hogy települõ csoportok , a mai Franciaország részérõl jöttek a szigetre. Eredetileg a barlangkultúrát követte az úgynevezett Talaiot kultúra, melynek elnevezése a kerek õrtorony (arabul, mint mallorcaiul: Talaia) terméskõ építésébõl ered, amely még a római idõig, a Baleárokon települõ formának tûnt. Mivel a tetõk fala és támasz szerkezete egymásra rétegekbe rakva, sziklatönkökbõl állt, a késõbbi évszázadokban, a lakosságnak ház és templom építéséhez való anyag-tartalékként szolgáltak. Ez mutat arra, hogy Mallorcan ugyan több mint 200 Talaiot falu maradványokat találtak, de mégis csak a Capocorp Velli Talaiotsok Llucmajor és Cala Pi közt, Ses Paisses Artánál és Son Fornes Montuirinél, mint említésre méltó maradványok maradtak meg, amelyek egy falu struktúráját mutatják fel. 

Mallorca gazdasága a XX. század közepétől fokozatos átalakuláson ment keresztül. A nemzetközi repülőtér (PMI) megépítése lehetővé tette a európai turisták számára, hogy kényelmesen, és gyorsan a szigetre utazhassanak. A helyiek közül egyre többen találtak munkát az idegenforgalomban, és a hozzá kapcsolódó építőiparban. A mezőgazdaság, és a könnyűipar fokozatosan háttérbe szorult.

Száraz,napos idő várható.Napi átlag hőmérséklet 30-32 ^oC  között alakul.

Rel Páratartalom: 40%
Szél: ÉK 6 km/h
Látástávolság: > 10000m
Légnyomás: 1019.0 mb

További időjárás előrejelzés